Amit tudnod kell a házi HDD adatmentésről: Milyen korlátokat és speciális “csapdákat” rejt a technológia, ami miatt érdemes lehet már az elején szakértőhöz fordulnod.
Murphy óta tudjuk, hogy ami elromolhat, az idővel el is romlik. Nincs ez másképp a teljesen hétköznapinak számító adathordozóinknál sem. Elsőre minden bizonnyal a zsebre vágható méretű adattárolók juthatnak eszünkbe. Egy memóriakártyát vagy pendrive-ot ugyanis már önmagában könnyű elhagyni, a legtöbbször előbb tűnnek el maguk az eszközök, mint a rajtuk lévő adatok. Könnyen lehet ugyanakkor adatot veszíteni a számítógépünkbe rejtett SSD-ről, külső merevlemezünkről vagy akár különálló RAID, esetleg NAS eszközeinkről is. Mik az adatvesztés leggyakoribb okai és mit érdemes tennünk (és mit érdemes elkerülnünk), ha már bekövetkezett a legrosszabb? Jelen cikkünkben ezt fejtjük ki bővebben.
Az adatvesztés okozói
Mielőtt még az egyre csak növekvő kiber fenyegetettségekre, adathalászatra vagy zsarolásra terelődne a jogos gyanú, nézzünk magunk is a tükörbe. Bizony, bármilyen furcsa is, de mi, emberek vagyunk saját adataink legnagyobb ellenségei. Mi ejtjük le az érzékeny merevlemezt, óvatlan mozdulatok sorozatával mi törjük ki a laptopból a pendrive-ot, mi repesztjük el zsebünkben a memóriakártyát és mi törlünk hirtelen felindulásból olyan feleslegesnek vélt adatokat, amikről egy óra múlva már pontosan tudjuk, pótolhatatlanok voltak.
Az adatvesztés leggyakoribb okai tehát nem a hackerek, sokkal inkább olyan mechanikai behatások, amiket mi magunk idézünk elő. Leejtés, törés, vízkár, tűzkár. Esetleg ezek habkönnyű kombinációi.
Gyakori az úgynevezett „logikai” okokra visszavezethető adatvesztés is. Ilyenkor bár nincs fizikai behatás, mégis olyan szinten összekuszálódik a merevlemezen lévő adatszerkezet, hogy annak egyes elemei egyszerűen “eltűnnek”. Egy ilyen „anomália” előállhat az operációs rendszer hibájából fakadóan, de akár egy rövid áramszünet okozta feszültségesés miatt is. Ekkor az adathordozón megszakított frissítési folyamat lehet például a problémák eredője.
Ha így nézzük, akkor „logikailag” még igen sokféleképpen sérülhet egy adathordozó: törlés, formázás, vírustámadás, vagy akár ahogy azt említettük, az operációs rendszer összeomlása miatt végbemenő adatstruktúra szétesése okán is. Az okok bizonyos szempontból itt lényegtelenek, elsősorban az elveszettnek vélt adatokat kell visszaszerezni, a probléma forrását ráér később megfejteni.
Mit lehet tenni, miután megtörtént a baj?
Nézzünk egy gyakori esetet: kávé borult a lapotop klaviatúrájára. A legfontosabb, hogy tegyünk félre mindent és a bekapcsoló gomb folyamatos nyomásával azonnal kapcsoljuk ki az eszközt! Minden egyéb szoftveres kör, amit még rutinból lefutnánk ilyenkor, csak további működésre kényszerítené a potenciálisan már sérült merevlemezt. Ez csak azért gond, mert ilyenkor a merevlemezhez tartozó olvasófej csak újabb részecskéket generál a sérült lemez fölé, amik ezáltal egyre több és több sérülést okoznak. Végül a legrosszabb esetben, már nem is lesz helyrehozható adat, amit vissza lehetne szerezni.
Mit tegyünk akkor, ha nem mi rontottuk el?
Ha a fizikai behatásokon kívüli, szoftveres anomália (összeomló operációs rendszer vagy például az alkalmazás lefagyása miatt meghiúsult frissítés), véletlen törlés vagy formázás, akár külső támadás ér bennünket (vírustámadás), akkor is az a legfontosabb, hogy minél hamarabb kikapcsoljuk az adathordozót vagy az azt működtető eszközt. Ne próbálkozzunk hirtelenjébe megoldást keresni a neten és ne adjuk át “hozzáértő” ismerősnek, mert csak ronthatunk saját helyzetünkön. Tapasztalatunk szerint minél több próbálkozás után vagy később kerül hozzánk az adott eszköz, annál kisebb az esély a magas sikerességű adatmentésre. A merevlemezek ennél bonyolultabb eszközök, ezért ha lehetőségünk van rá, akkor bízzuk az adatmentés folyamatát profi Adatmentőkre. A következő fejezetben bemutajtuk, hogy mi történne, ha otthoni körülmények között esnénk neki egy HDD-nek.
A külső merevlemezek (HDD) sajátosságai
Nem is tudjuk, milyen érzékeny szerkezet lapul a masszívnak látszó HDD fémdobozában. Akár egy teknős, kemény külső váz és érzékeny belső. Egy merevlemez működése arra alapul, hogy egy író-olvasófej 3-8 nanométer magasan repül egy mágneses lemez felett. Könnyen belátható, hogy bármi, amit emberi léptékkel teszünk vele, az hatással lesz erre az igen kényes “repülési magasságra”.
Ha a fej például hozzáér, esetleg karcokat ejt a lemezfelületen, akkor két dolog történik. Először is, a karc már önmagában adatvesztést jelent, hiszen a lemezfelületből kiszakad egy kis -valószínűleg adatot tartalmazó darab. A másik, hogy a sérülésből kiszakadó részecskék összeszennyezik az addig szeplőtelen tisztaságú belső teret. Ez a szennyezés szinte biztosan össze fog ütközni az olvasófejjel és kész is a katasztrófa. Az állandóan mozgó fej már percek alatt elképesztő károkat okoz a HDD-ben.
Ez járhat némi hanghatással, ezért ha bármilyen szokatlan zajt hallunk merevlemezünk felől, akkor gyanakodjunk rá, hogy egy kisebb partraszállás zajlik a hardveren belül. Még inkább megalapozott lehet a gyanúnk, ha tudjuk, hogy nemrég valami atrocitás érte azt: leesett, ütődött, koccant. Ezek, akár ha még nem is azonnal, de idővel biztosan a meghajtó meghibásodásához vezetnek.
Megdönthetetlen HDD előnyök és alternatívák
Oka van annak, hogy a merevlemezek ennyire közkedveltek. A HDD-k több dologban is verhetetlenek még a mai napig. Alább összeírtuk a legfontosabb három okot, amik miatt továbbra is megváltott helye van ennek a technológiának az adattárolás trónján.
- 100 évre tervezve:
A mágneses lemezre felírt (“mentett”) adatok akár 100 évig is megmaradnak, még akkor is, ha közben magát az eszközt kikapcsoljuk. - Ár-érték arány:
Mivel egy sok évtizedes tárolási technológiáról beszélünk, kellő idő volt arra, hogy az előállítását és összeszerelését a globális tömegtermelés nyújtotta keretek között minél olcsóbban és teljesen automatizáltan megoldjuk. - Szervizelhetőség:
Más előnye is van annak, hogy ennyire kiforrott technológiáról beszélünk. Egy esetleges adatvesztés esetén már megvannak a biztos módszerek arra, hogy az esetek 80%-ában sikerrel meg tudjuk menteni az adatok egy részét.
Természetesen vannak hátrányai is, kiváltképp a frissebb technológiák, például az SSD-k tükrében:
- Helyenként hangos, sok energiát fogyaszt és könnyen melegszik.
- Már vannak sokkal gyorsabb alternatívák. (Ismét, akár az SSD-k.)
- Érzékeny a környezeti hatásokra, különösen a mechanikai behatásokra.
Nem lenne egyszerűbb akkor csak az SSD technológiát használni?
Az SSD-k látványos fejlődést és térhódítást mutattak az elmúlt évtizedben, amik miatt gyakorlatilag magasabb árkategóriájú laptopokba például már csak ezt az integrált adattárolási megoldást építik. Működési elvüket tekintve az adattárolás itt azonban olyan cellák segítségével történik, amelyek idővel a sok adatmentés és törlés következtében elfáradnak, tönkremennek. Ezt a jelenséget „újraírási korlátnak” hívjuk. Ezt a fajta cellafáradást úgy kell elképzelni, mint amikor ceruzával írunk egy papírra, majd kiradírozzuk, majd ezt sok százszor-ezerszer elvégezzük. Előbb-utóbb biztosan kilyukad a papír, így részint az ott lévő utolsó “adat” elveszik, részint a továbbiakban az a terület már nem alkalmas adattárolásra. Mivel a technológiának ez a korlátja jól ismert, a gyártók különböző algoritmusokkal próbálják kiegyenlíteni a cellák “kopását”, így próbálva hosszabb élettartamot elérni az adott SSD-nél.
Az SSD-k előnyei közé sorolható tulajdonságok:
- Nincs bennük mozgó alkatrész, így kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra.
- Sokkal gyorsabb adatátvitelre, memóriabetöltésre képesek.
- Kevésbé melegszenek, energiatakarékosabbak.
- Teljesen hangtalanok.
Persze hátrányok is akadhatnak:
- Az egyes elemi cellák újraírhatósága korlátozott számú, a cellák idővel sajnos “elfáradnak”.
- Kikapcsolt állapotban nem biztos, hogy néhány éven túl megmaradnak az adatok.
- Az egyes optimalizáló algoritmusok miatt az adatmentés jellemzően kihívásokkal teli.
Hogyan végezzük el akkor a „házi” adatmentést?
Ha fontosak számodra a féltett adataid, akkor sehogy! Ahogy azt említettük, a hibajelenség egy „tünet”, ezért a mögötte álló valódi okok sokszor egymástól nagyon távol állók lehetnek. Függetlenül attól, hogy az általunk tapasztalt adatvesztési jelenség fizikai vagy logikai (akár szoftveres) eredetű, az esetek többségében nagyon nehéz laikus szemmel felmérni és akárcsak megbecsülni a károk mértékét. Ezért sokkal biztonságosabb, ha nem próbálkozunk házi barkácsmegoldásokkal és nem kérjük meg “tapasztalt” ismerősünket legféltettebb adataink visszaszerzésére. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a laikus felhasználók az esetek 99%-ában csak rontani tudnak a hibajelenség utáni állapoton. Ha tényleg fontos, hogy minél több fájlt használható formában megmentsünk, akkor bízzuk ezt a feladatot profi, hivatásos adatmentőkre, például a KÜRT Adatmentés kollégáira. Mi a megfelelő vizsgálatok elvégzése után mindig a legbiztosabb megoldást választjuk arra, hogy a legtöbb adat visszanyerhető legyen.
Kire bízhatod legféltettebb adataid?
Alapvetően elegendő leellenőrizni, hogy az adott szakértő milyen régóta van a szakmában. A KÜRT Adatmentés több mint 40.000 sikeres adatmentésen van túl 1989 óta. Abban hiszünk, hogy ha van technikai lehetőség az adatok megmentésére, akkor azt mi megtaláljuk. Csapatunk összesen közel 100 évnyi mérnöki tapasztalattal rendelkezik, minden esetben ez a tudáshalmaz az, ami a legbiztonságosabb és a leghatékonyabb módszer kiválasztásában és végrehajtásában segít.
Az adatmentés folyamata
Ha sérülés keletkezett adattárolódón vagy a fentebb részletezett okokból nem leled adataid, akkor az “Adatvesztés bejelentése” nevű űrlapunkat kitöltésével kell először kezdened. Ezt követően az emailben kapott dokumentumok nyomtatása, aláírása után a dokumentumokkal együtt az eszközt el kell juttatnod a KÜRT Adatmentés ügyfélszolgálatára (bárhogy, postán, futárral, személyesen behozva). Címünk: 1118 Budapest, Rétköz u. 5 (4. emelet)
A munka java nyilván akkor indul, ha átvettük a beérkezett adattárolót.
Először egy állapotfelmérést végzünk az eszközön, mely során megvizsgáljuk, hogy van-e egyáltalán elvi esély az adatmentésre. Ha szakértőink úgy látják, hogy van, akkor tudunk árajánlatot is adni, a várható mentési idővel együtt.
Úgy gondoljuk, hogy az így átadott információk és az ajánlat részleteinek a birtokában már bárki eldöntheti, hogy igénybe szeretné-e venni adatmentés szolgáltatásunkat. Ha megszületik a megrendelés, akkor a csapat elkezdi a folyamatot. Amint eljutunk addig, hogy van értékelhető eredmény, akkor ellenőrzési célú fájllistát küldünk, mely segít átlátni, hogy mely adatok menthetőek valójában. Ha az eredmény kielégítő, akkor a mentett adatokat kiírjuk egy titkosított adathordozóra, amit a vizsgált eszközzel együtt adunk vissza.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy szükségünk van-e az adott eszközhöz tartozó jelszavakhoz az adatmentés folyamata során?
A Kürt Zrt. adatmentési szolgáltatása egy bizalmi alapon működő szolgáltatás. Hiába vannak kollégáink között etikus hackerek, ők semmilyen körülmények között nem jogosultak arra, hogy a titkosított adatokhoz hozzáférjenek. Ez azt jelenti, hogy a titkosítás feloldásához szükséges jelszavakat, kulcsokat az ügyfélnek kell biztosítania.
Kertész Zoltán – KÜRT Adatmentés üzletágvezető