Mégis milyen adathordozót válasszak?!

Melyik adathordozó a legmegbízhatóbb, ha adataink tartós tárolásáról van szó?

Bármely potenciális adatvesztés esetén ügyfeleink először mindig ugyanazt szokták kérdezni: „A legjobb esetben várhatólag mennyi adat lesz menthető?” A válasz természetesen erre mindig roppant egyedi és gyakran adatmentőink is csak a sérült adathordozó kivizsgálását követően mernek biztosat állítani. Másodikként viszont általában a következő kérdés szokott elhangzani: „Milyen adathordozót válasszak, hogy legközelebb ne kerüljek ilyen helyzetbe?” Bár a válasz erre sem egyszerű, alább összeírtuk azokat a szempontokat, amik az elérhető adathordozók mellett és ellen szólnak.

A tökéletes adathordozó ideája. Létezik egyáltalán?

Rugaszkodjunk el egy pillanatra a realitásoktól és szedjük össze mindazon tulajdonságokat, amelyekkel a nagybetűs TÖKÉLETES adathordozónak rendelkeznie kell:

• Végtelen kapacitás:

1. 1. • Korlátlan mennyiségű adatot képes tárolni, aminek köszönhetően sohasem kell aggódni a helyhiány miatt.

• Villámgyors sebesség:

1. 1. • A pillanat tört része alatt menthetnénk rá adatokat és ugyanezen sebességgel lehet kezelni a rajta szereplő fájlokat is. Adatmennyiségtől függetlenül.

• Tökéletes megbízhatóság:

1. 1. • Dacolva Murphy klasszikus törvényével sosem romlana el, továbbá nem lenne kitéve semmilyen fizikai sérüléseknek, úgy mint például mechanikai hibák vagy környezeti hatások.

• Maximális biztonság:

1. 1. • A legvadabb sci-fi fantáziát is túlszárnyaló, valósággal feltörhetetlen titkosítással rendelkezne, amely megvédi az adatokat mindenféle jogosulatlan hozzáféréstől és kibertámadástól. Gyárilag beépítve.

• Öngondoskodás:

1. 1. • Karbantartása teljesen automatikusan történne, önmagát frissítené, hogy mindig a legjobb teljesítményre legyen képes.

• Energiahatékonyság:

1. 1. • Minimális energiafogyasztással működne, így sem a természetnek, sem pénztárcánknak nem jelentene megterhelést.

• Hordozhatóság:

1. 1. • Beférne oda is, ahova mobiltelefonunk már nem. Mármint a húsz évvel ezelőtti mobiltelefonunk. Arról is megfeledkeznénk, hogy egyáltalán magunknál hordjuk.

• Kompatibilitás:

1. • Nincs többé olyan, hogy forgatni kelljen az eszközt, ha elsőre nem sikerült csatlakoztatni. Minden létező és jövőbeli eszközzel és rendszerrel ugyanúgy kompatibilis lenne.

Még a legkészségesebb dzsinn is csak hármat teljesíthetne a fenti nyolc kívánságból, így belátható, hogy olyan eszközt készíteni, amely minden pontnak maradéktalanul megfelel, még jó ideig nem lesz lehetséges. Nézzük tehát, hogy milyen előnyöket és hátulütőket rejt a technológia, amivel jelenleg rendelkezünk.

A „valóságos” adathordozók legfőbb hiányosságai

A jelenleg rendelkezésre álló adattárolási megoldások mindegyikének megvannak a maguk problémái és korlátai. Ezekről vagy tudomást veszünk és hátrányaikat ismerve hozzuk meg döntésünket vagy vakon bízunk abban, hogy a gyártók mit ítéltek meg számunkra ideálisnak, attól függően, hogy mobiltelefonról, laptopról, esetleg asztali számítógépünkről vagy akár céges szervereinkről van szó.

Merevlemezek (HDD) hátrányai:

• Mechanikai meghibásodás: Mivel mozgó alkatrészeket tartalmaznak, hajlamosak a mechanikai hibákra, pláne ha bárminemű külső behatás éri őket, akár hozzáverődnek valamihez, akár véletlenül leejtjük őket.

• Sebesség: Jóval lassabb adatátviteli sebességre képesek az SSD-khez képest.

• Élettartam: Idővel “elfáradnak”, mechanikailag elhasználódnak, különösen ha intenzív használatnak vannak kitéve.

Szilárdtest-meghajtók (SSD) hátrányai:

• Korlátozott írási ciklusok: Az SSD-k élettartama korlátozott az írási/törlési ciklusok számát tekintve. Ez azt jelenti, hogy bizonyos idő alatt képesek annyira “elkopni”, hogy a továbbiakban képtelenek adatot tárolni, kezelni számunkra.

• Ár: Jelentősen drágábbak, mint a HDD-k, különösen nagy kapacitás esetén.

• Adatvesztés: Hirtelen meghibásodás esetén az adatok visszaállítása lényegesen bonyolultabb lehet, köszönhetően a különböző adatrögzítésimentési algoritmusoknak, amik akár gyártóként is eltérhetnek.

Optikai lemezek (CD, DVD, Blu-ray lemezek) hátrányai:

• Korlátozott kapacitás: Viszonylag kis mennyiségű adat tárolására alkalmasak csak és tárolási kapacitásaik később sem bővíthetők rugalmasan.

• Fizikai sérülékenység: Könnyen karcolódnak és sérülnek, ami szinte azonnali adatvesztést is jelent az ilyen lemezek esetében.

• Elavulás: Az optikai meghajtók és lemezek egyre kevésbé elterjedtek a modern eszközökben. Gyakorlatilag alig van már olyan laptop vagy személyi számítógép, amivel olvashatók.

Felhőalapú tárolás hátrányai:

• Biztonság: „Minden fent van a felhőben!” A hangzatos metaforánál maradva ez kicsit azzal jár, hogy fizikailag minden adatunk másoktól pontosan ugyanakkora távolságra került mentésre, mint tőlünk. Nem tudjuk hol tárolják igazából az adatokat, ahogy azt sem, mikor és milyen eséllyel férhetnek hozzá mások. Ez érzékeny információk esetén hátrányos lehet.

• Hozzáférés: Nagy sebességű internetkapcsolat szükséges az adatok eléréséhez, ami problémát jelenthet egyes lokációk, hálózatok esetén.

• Költségek: A kontinensekkel odébb fekvő szerverek fenntartása, biztonságuk megőrzése bizony ugyanúgy költséges lehet. Minél nagyobb az adat, annál költségesebb.

Hordozható adattárolók (USB meghajtók, külső merevlemezek) hátrányai:

• Fizikai sérülékenység: Lévén, hogy teljesen önálló hardverekről beszélünk, könnyen elveszhetnek vagy megsérülhetnek.

• Biztonság: Ha nincsenek megfelelően titkosítva, az adatok könnyen hozzáférhetővé válhatnak illetéktelenek számára.

• Korlátozott kapacitás: Bár az optikai lemezeknél lényegesen nagyobb kapacitású eszközök (és cserébe sokkal kevésbé sérülékenyek), ezen tulajdonságaik az áraik tekintetében is jelen vannak.

Létezik 100%-os módja az adattárolásnak?

A fentiek alapján láthatjuk, hogy bár ugyan határozott az elképzelésünk arról, hogy milyennek is kellene lennie egy ideális adattárolónak, a fizikai-technológiai-biztonsági korlátok miatt gyakorlatilag kimondhatjuk, hogy nem létezik tökéletes adattároló eszköz.

Mire, kire bízhatjuk akkor értékes adatainkat?

El kell engednünk ábrándjainkat, hogy egy szuperadathordozót keressünk. Nem létezik ilyen, aki mégis az ellenkezőjét állítja, az lehet, hogy ebből él.

Ugyanazon okból nem létezik tökéletes adathordozó, amely okból mégis megközelíthető a 100%-os adatvédelem. Ez az “emberi” faktor!

De hogy pontosabbak legyünk: “Nem létezik tökéletes adattároló, csak tökéletes adattárolási módszer.”

Mit is jelent ez? Azt, hogy egy olyan gondosan végiggondolt adattárolási környezetre van szükségünk, amely tudatosan ellenünk, emberi mivoltunkból származó hibáink kiküszöbölésére lett kialakítva. Ennek elengedhetetlen elemei:

• Redundancia és biztonsági mentések:

1. 1. • Többszörös mentés: Az adatok párhuzamosan több helyen történő tárolása (pl. felhő, külső merevlemez, NAS) csökkenti az adatvesztés kockázatát.
      • Automatizált mentések: Rendszeres és automatizált biztonsági mentések, hogy mindig legyen friss másolat az adatokról.

• Adatvédelem és titkosítás:

1. 1. • Titkosítás: Az adatok titkosítása megvédi azokat a jogosulatlan hozzáféréstől.
      • Hozzáférés-szabályozás: Csak az arra jogosult személyek férhetnek hozzá az adatokhoz, ami növeli a biztonságot.

• Rendszeres karbantartás és frissítés:

1. • Karbantartás: Az adattároló eszközök fizikai komponenseinek védelme mellett a mentett fájlok rendszeres ellenőrzése is meghosszabbíthatja azok élettartamát.
   • Frissítések: Az adattárolási technológiák és módszerek folyamatos aktualizálása biztosítja, hogy mindig a legújabb biztonsági frissítések védjék eszközünket.

Összefoglalva:

A legbiztosabb, ha mindig a mentett adat “értékének” megfelelő mennyiségű másolattal rendelkezünk, továbbá, ha ezeket a másolatokat naprakészen is tartjuk. A biztonságos adattárolás szintjét tovább emeli, ha ezek közül legalább egy adathordozó akár fizikailag is távol helyezkedik el a többitől, messze egyéb szervereinktől vagy bármely felhőtől.